Írónők és író nők: Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődések

Erdélyi kötődések

Asszonyok, feleségek, anyák és emellett írónők. Irodalmi munkásságukban benne van ez a színárnyalat, műveikre  anyai világuk szintúgy kivetül, mint  női érzelemviláguk palettája. Ezen a héten Írónők és író nők rovatunkban részletesen bemutatjuk Hervay Gizella, Szabó T. Anna és Palotai Boris irodalmi munkásságát, jelentősebb műveiket, életútjukat. Jöjjön tehát Írónők és író nők: Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődések című írásunk.

Hervay Gizella

Hervay Gizella tragikus sorsot, tragikus életutat bejárt költőnk 1934-ben született Makón sokgyermekes, szegény családban. A tanulásnak, az előrejutásnak még a lehetőségeiért is nagyon keményen kellett küzdenie. A középiskolát Zilahon végezte, mivel az édesapja munkanélkülisége miatt különböző családtagok nevelik, így került Erdélybe is. Főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakon fejezte be.

Kezdetben szerkesztőként dolgozott a Napsugár, majd az Ifjúmunkás lapoknál, aztán az Ifjúsági Könyvkiadónál. Férje, Szilágyi Domokos lesz, aki költészetére rendkívül nagy hatással bír. Házasságukból egy kisfiú születik, Szilágyi Attila, más néven Kobak. A Kobak könyve, egy nagyszerű mesekönyv, amely a kisfia iránt érzett mérhetetlen szeretetből születik. Olyan érzelmi biztonságot szeretne nyújtani kisfiának, ami neki sohasem adatott.

Nem is egyszerűen mesekönyv ez, hanem egy anya-fia közti érzelemkötelék, szeretetlánc megfogalmazódása. Nagyrészt a kisfiú mesél, a szerző lejegyzi, röviden kommentálja az elmondottakat. Az 1966-ban megjelenő első kötetet 1968-ban követi Kobak második könyve, majd készült egy gyűjteményes kiadás is, amelyet a gyimesközéploki általános iskola tanulói illusztráltak.

A negyvennégy Kobak-mesét Balázs Imre József irodalmár nyolcféle típusba sorolta: rajzos vagy rajz-megelevenedős mesék, nyelvi fantázia-mesék, Kobak tárgyi fantáziálásai, megelevenedő tárgy-központú mesék, felborult rend-mesék, a gyermek jóságos és költői lelkéről szóló mesék, Kobak és a többi gyerek viszonyáról szóló mesék valamint allegóriák.

Életének ez az idillikus szakasza hamar véget ér, házassága felbomlik Szilágyi Domokossal, Budapestre költözik, magányos, reménytelen. Így születhet meg, így “kitaszítva önmagunkból”  a Zuhanások című oratórium, amelyben egy reménytelenül vergődő nő keres visszautat a Társ felé, amely azonban már nem valósulhat meg, a volt férj öngyilkos lesz. Majd Kobak is elmegy, elveszíti mindörökre ( egy bukaresti földrengés áldozata lesz 1977 márciusában).

Az egyéni, mindent elsöprő fájdalom tükröződik a Száműzött szivárvány verseiben. A lelki sebei gyógyíthatatlanok, az őt ért fájdalmak súlya mérhetetlen, saját kezével vet életének. A házsongrádi temetőben nyugszik Szilágyi Domokos és Szilágyi Attila, Kobak mellett. 

Míg Hervay Gizella Magyarországról kerül Erdélybe gyermekkorában, addig Szabó T. Anna kolozsvári születésű, Erdélyből kerül Magyarországra 1987-ben.

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna 1972-ben született, Kolozsváron. Tanulmányait a Báthory István Líceumban végezte egészen 1987-ig, amikor szülei úgy döntenek, hogy áttelepülnek Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végzi, majd az Eötvös Lóránt Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója. Már az egyetemi évek alatt elkezd publikálni, versei jelennek meg , prózái, esszéi.

Aztán a versekből kötetnyi lesz, a Belvárosi Könyvkiadónál megjelenik A madárlepte hó. Irodalmi munkássága szerteágazó: jelentős műfordítói munkát végez (többek között William Shakespeare, W. B. Yeats, John Updike írásait fordította) , dolgozott a Cinema magazinnak, tanár és szerkesztő, de írt egy operalibrettót Sycorax címmel, valamint drámát Szabó Lőrincről ( Üdvözültek) . 

Ő is, csakúgy, mint Hervay Gizella egy írót választ élete társául, Dragomán György felesége lesz. Budapesten élnek, két kisfiúkkal. A gyermekirodalomban ő is otthagyja a kézjegyét a Kerge ABC című gyermek verseskötettel, amit Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közösen írt. 

Legújabb kötetében, amely Határ  címmel jelent meg az egyén személyes határvonalait kutatja .Az értelem és az érzelem egyensúlyát keresve a kimondhatóság mezsgyéin jár. 

Palotai Boris

Palotai Boris szintén Erdélyben született, mégpedig Nagyváradon, 1904-ben. Ám csakúgy, mint Szabó T. Anna ő is áttelepül, elsőként Kassára, ott végzi középiskolai tanulmányait és ott jelenik meg első verseskötete is. 

1932-ben már szerkesztőként dolgozik az Én Lapomnál és jelentős pályázatokat nyer az Atheneumnál, valamint a Nyugatnál is. Palotai Boris amellett, hogy tehetséges írónő az aktuális politikai viszonyokba belesimulván az ötvenes években nagy karriert fut be Budapesten. Kétszer kap József Attila-díjat, a Népszava irodalmi rovatának szerkesztője, megjegyzem ez utóbbi alapján feltételezem, hogy nem kis politikai érzékről tehetett tanúbizonyságot, ha ezt a rovatot abban az időben, mint nő, uralni tudta. 

Írói életművéből talán legismertebb a Zöld dió című regény, amely műben leheletfinom átmeneteket fogalmaz meg a nagylányság és a női lét között. Ez a könyv az 1968-as év sikerkönyve volt, egy kamaszregény, ami kamaszokról szólt kamaszoknak. 

“Kategóriákba rázni valakit kényelmesebb, mint megfejteni”- mondatta hősével az írónő a ma is időszerű, elgondolkodtató mondatot. Nagyon eleven, nagyon humoros könyv, s azok a kamaszok, akikről egykor írt ma már nagyszülőként a saját unokáikban láthatják akkori önmagukat. 

Palotai Boris, aki egyébként a filmrendező Bacsó Péter édesanyja volt, 1983-ban halt meg Budapesten.

 

Írónők és író nők: Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődések című írásomban három nő irodalmi nyomvonalán haladtam, akik valamilyen úton-módon kapcsolódtak Erdélyhez és női sorsuk, gyermekeik iránt érzett mérhetetlen szeretetük, “asszonysorsuk” teljes mértékben leképeződik irodalmi életművükben.

 

  Kép forrása: Pixabay                                                                                         

 

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: