Helló január!

Helló január!

Helló január! Helló Újév! Itt az újévi fogadalmak ideje megint; minden oldalon és minden fordulóban szembetalálkozom egy fogadalommal, amely az egyén életére teljes mértékben befolyással bír és a kívánt irányba kormányozza, ez nem kétséges. Nos, én nem ígérhetek mást erre az évre, mint amit eddig is próbáltam teljesíteni: mégpedig azt, hogy jobbnál jobb könyveket válogatok össze hónapról hónapra a friss megjelenések közül. Itt van mindjárt egy merítés a januári könyvajánlóban. 

 

#1. Charlotte Wood: Hétvége

Helló január!
Helló január!

Három nő összegyűlik, hogy karácsonykor kitakarítsák elhunyt barátnőjük tengerparti házát. Mindannyian a hetvenes éveikben járnak, de nem is lehetnének különbözőbbek. A főnökösködő, maximalista Jude alig várja, hogy túl legyenek a feladaton, és eltölthessen egy hetet a házban a szeretőjével. Az egykor ünnepelt színésznőnek, Adele-nak épp egy szakítással kell megbirkóznia, Wendy, az elismert értelmiségi pedig visszasírja a régi sikereit, és próbál megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan el kell búcsúznia leghűségesebb társától, öreg és beteg kutyájától, Finntől.

Az együtt töltött hétvége felszínre hozza az évtizedes konfliktusokat, és a három nő elkezd gondolkodni azon, hogy egyáltalán miért is barátok. A lelki és fizikai nagytakarítást váratlan vendégek bonyolítják, és még egy hatalmas vihar is közbeszól.
Charlotte Wood regénye megmutatja, hogyan formálják át a barátságot az évek, és mi történik, ha elkezdünk igazat mondani önmagunknak. Bölcs és empatikus történet hűségről, öregedésről és az élet szépségeiről, felejthetetlen figurákkal, sok nevetéssel és könnyel.

 

#2. Sarah Winman: Csendélet

Helló január!
Helló január!

1944, hullanak a bombák Toszkánában, és egy borospince romjai között találkozik két idegen. Különleges estét töltenek együtt.

Ulysses Temper fiatal brit katona, Evelyn Skinner hatvanas művészettörténész. Talán kém is?

Evelyn azért utazott Olaszországba, hogy festményeket mentsen meg a pusztulástól, és felidézze, milyen volt, amikor találkozott E. M. Forsterrel, és belehabarodott egy olasz szobalányba Firenzében, egy kilátással rendelkező szobában.

Ahogy Evelyn az igazságról és a szépségről beszél, Ulysses fejében szárba szökken egy gondolat, amely évtizedekre megváltoztatja életpályáját, sőt a szeretteiét is.

Sarah Winman Londonban él. Magyarul megjelent könyvei: Bádogember, Amikor isten nyúl volt.

“Csodás… Ez a sugárzóan okos könyv elsőre csupán életvidám nyári olvasmánynak ígérkezik… Lelkesítő látnunk nem is egy abszolút hiteles példán az újjáéledés, a jobbulás lehetőségeit.” – Times

“Winman lapjairól árad a szilaj, szertelen élet… A regénynek lendülete, bája és főleg nagy szíve van, legfrappánsabb jelenetei az 1966-os firenzei áradás idején játszódnak és a múlt évi pandémia legsötétebb óráit idézik.” – Sunday Times

“Kivételes… Nem lehet eléggé dicsérni ennek a regénynek a nagyszerűségét és szépségét.” – Sunday Independent

“A Csendélet Winmant a remény nagy krónikásává avatja.” – Irish Times

“Feledhetetlen figurák sokasága, áradó hangulat, derűs, nyárias óda a szerelemhez, művészethez, költészethez.” – Mail on Sunday

“Gyönyörű, nagyszerű történet jó szívekről és rokon lelkekről, a család és a barátság újraértelmezése… Reményteli, derűs, elementárisan humánus regény.” – Daily Mirror

“Az olvasó minél hosszabban akar majd elidőzni Sarah Winman gyönyörű regényénél, a Csendéletnél.” – Donal Ryan, a From a Low and Quiet Sea szerzője

A könyv megrendelhető ITT

#3. Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

Helló január!
Helló január!

Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza.

Az írások egy része megjelent a 19. századi sajtóban, ez alapján Szendrey Júliát kortársai “szokatlanul élénk fantáziával és mély érzésvilággal” rendelkező, “szellemdús” írónak tartották. A művek egy másik része azonban máig publikálatlan volt. Így az olvasóközönség most először találkozhat Szendrey Júlia írói világának olyan jelentős főszereplőivel, mint például a szabadságharcos férj hősiességének terhével küzdő honvédfeleség. Az elbeszélések és mesék szinte szélsőségesen sokrétűek: vannak közöttük bonyolult pszichológiai folyamatokat bemutató, megrázó történetek, és családi használatra készült, gyermekeket megszólító írások is. Gyakran olyan ma is aktuális kérdéseket állítanak középpontba, mint a magány és a szerelem megtapasztalása vagy a média hatása az egyén gondolkodásmódjára és kapcsolataira.

Szendrey Júlia elbeszélőként sokat bíz az olvasó fantáziájára, írásait gyakran nem lineáris történetvezetés jellemzi, az események fonalát – megnyugtató lezárás helyett – olykor épp a dramaturgiai csúcsponton szakítja meg. Műveinek változatos elbeszéléstechnikája, különböző irodalmi hagyományok metszéspontjában elhelyezkedő, mégis egyéni látásmódja a korszak figyelemre méltó alkotásaivá teszik írásait.

A könyv megrendelhető ITT

#4. Grecsó Krisztián: Valami népi

Helló január!
Helló január!

Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők. Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi történetei ezekről az otthontalan helyzetekről szólnak, és az olvasó így válik nyomolvasóvá.
Akár a rég- és a közelmúlt falusi históriáit, akár egymás mellett elsuhanó életutakat vagy éppen a saját életének történeteit követi, Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés.

 

#5. Kovács Gábor: Gárdonyi regényművészete

Helló január!
Helló január!

Gárdonyi Géza életművéről még nem készült poétikai megközelítésű monográfia. Időszerű, hogy az író születésének 160. évfordulójához (2023), illetve halálának 100. jubileumához (2022) közeledve a költői szövegalkotás természetét jellemző értelmezés is szülessen a Magyar Örökség Díjban (2021) részesült szépírói munkásságról.

Ez a könyv a sokoldalú Gárdonyi örökségéből mindenekelőtt a regényművészetet tárgyalja, azonban kitér a Göre-szövegekre, a novellákra és a publicisztikai írásokra is. Az író titkosírásos feljegyzéseinek anyagát is felhasználva épít fel egy olyan értelmezőnyelvet, amelynek segítségével ki lehet domborítani prózaművészetének sajátos századeleji irodalomtörténeti jelentőségét és értékeit.

A monográfia nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az 1910-es évekbeli kisregényekre: tíz kisregény (illetve két novella) tüzetes vizsgálatával világítja meg azt, hogy két évtized alatt miként változott meg a szerző írástechnikája. E művek prózapoétikai működését feltárva, illetve a “más szóval a szót!” írásprogramjának jelentőségét kiemelve törekszik új szempontokat nyújtani az életmű értékelését már több mint egy évszázada meghatározó három híres, történelmi tematikájú nagyregény olvasásához is.

A műértelmezéseket tarkító műfajtörténeti kutatások, világirodalmi összehasonlítások, képzőművészeti hatásvizsgálatok, a vizualitás és a verbalitás produktív feszültségét vizsgáló elemzések, illetve a civilizációs technológia és az irodalom összefüggéseit megvilágító interpretációk kultúratudományi perspektívát vezetnek be a könyv gondolatrendszerébe. Ezzel igyekszik e kötet hozzájárulni ahhoz, hogy Gárdonyi prózaművészetének olvasása megújuljon.

 

Összeállította: Rinner Anita

received 295133512484383

 

Forrás: Pixabay, Líra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: