Kritika Kay Bratt Varázsolj haza! című könyvéről

Kritika Kay Bratt Varázsolj haza! című könyvéről

Ezen a héten Kritika rovatunk Kay Bratt Varázsolj haza! című kötetéről szól. Nagy várakozással vettem kezembe az írónő könyvét, mégis csalódást okozott. Úgy tűnt a siker kódolva van benne, kutyával, megható történettel és Hemingway-jel. Ám most is beigazolódott, hogy a sikerre nincs semmiféle garancia. Berill Shero kritikája következik, Kay Bratt Varázsolj haza! című könyvéről.

A szerző: Kay Bratt

Az írónő viharos gyerekkort tudhat maga mögött, majd részese volt egy bántalmazó kapcsolatnak. Miután túljutott a nehézségeken, bátorságát összeszedve kezdte megosztani a történeteit, melyek sikert arattak. Dolgozott bántalmazott gyerekek gyámjaként, önkénteskedett, támogatott nemzetközi szervezeteket és az állatvédelemből is kivette a részét. Ezen ismeretek birtokában vettem meg a könyvét, bízva abban, hogy egy elgondolkodtató olvasmánnyal gazdagodik a könyvtáram.

Egy kiszámítható történet

Kritika Kay Bratt Varázsolj haza! című könyvéről
Kritika Kay Bratt Varázsolj haza! című könyvéről

A könyv ismertetőjéből megtudjuk, hogy Cara Butter hátrahagyva ikertestvérét, egy hátizsákkal és néhány dollárral a zsebében indul útnak. Hányatott gyerekkora, és az alkalmatlan nevelőszülők mind rányomják a bélyegüket jelenlegi életére. Floridába indul, hogy megnézze Hemingway otthonát.

Kedvenc írójának háza felé tartva egy kutya szegődik társául. Hemivel mély, bizalommal teli kapcsolat alakul ki köztük. Cara bizalmatlan az idegenekkel, az útközben megismert emberek viszont lassan lebontják a maga által felhúzott falakat. Nem csak mérföldekben, de lélekben is messzire jut, azon vívódva, hogy megérdemli-e a boldogságot.

Nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy a könyv kiszámítható klisékkel teli történet. Az első 70 oldal után le akartam tenni, hiányzott belőle az a plusz, amiért olvasni szoktam. Nem gondolkodtatott el, hacsak az nem, hogy a történetben sokkal több van, mint ami átjött. Közhelyesnek éreztem, hogy a kóborló lány az út nagyobb részében csupa jó emberrel találkozik, mindenki beengedi a házába, útravalót, ajándékot kap, aminek a hatására átértékeli az emberekhez fűződő viszonyát.

Nem tudom Amerikában mennyire barátságosak az emberek egymással, de számomra nem túl hihető, hogy vadidegenek hazacipelnek az otthonukba egy hajléktalanként vándorló nőt . Természetesen főhősünknek akad egyetlen negatív tapasztalata is egy férfiakból álló társasággal, de azt sem éreztem kellően fajsúlyosnak. Viszonylag gyorsan kitaláltam, miért menekül, a bujkálásnak banális módon véget lehetett volna vetni. A szerelmi szál elmegy, de tipikus amerikai, a végén minden szép és jó lesz történetté alakul.

Gondolataim a könyvről

Sokan azért olvasnak könyvet, hogy egy másik világba kalauzolja őket az író, töltekeznek, könnyed olvasmányok révén elszakadjanak a hétköznapok problémáitól. Én szeretem, ha az olvasmány elgondolkodtat és nem tudom letenni.

A könyvben a Hemingway szál és az idézetek szépen ki vannak dolgozva, a kutya, mint társ, remek alap, a hányatott gyerekkor hat az érzelmekre, de mégis hiányérzet maradt bennem. Összességében túl szépre írott a történet és a karakterek szerintem felületesek. Nem érzem elég mélynek, még azzal együtt sem, hogy a depressziós állapotot és a magát másokért feláldozó embert hitelesen mutatja be.

Nyugodt szívvel csak annak tudom ajánlani, aki a saját világából kis időre szeretne kiszakadni és olyan történetet keres, amiben borítékolható a happy end, másnapra pedig elhalványul, amit olvasott.

 

Szerző: Berill Shero

krimi 1

https://berillshero.hu

https://berillshero.blog.hu

https://www.facebook.com/berillsheroiroi/

Kép forrása: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: