,,A mély emberi kapcsolódás élménye”-irodalomterápia speciális célcsoportoknak

,,A mély emberi kapcsolódás élménye"-irodalomterápia speciális célcsoportoknak

Cikksorozatunkban bemutatjuk az irodalomterápia módszerét, képzett és aktívan praktizáló irodalomterapeuta szerzőnk, Rudolf Panka tollából. A sorozat negyedik részében ízelítőt adunk abból, milyen speciális célcsoportok számára lehet hasznos az irodalomterápia.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy kinek ajánlanám az irodalomterápiát és hogyan is néz ki egy ilyen foglalkozás. Egyre nehezebben tudok erre röviden válaszolni, mert annyi helyen, annyi célcsoportnak segít ez a módszer és mivel ennyire diverz a felhasználási területe, minden foglalkozás kicsit másképpen néz ki.

Az irodalomterápiát bemutató cikksorozatomnak ebben a részében megint kollégáimat hívom segítségül, hogy egy korántsem teljes, mégis szerteágazó képet adhassak arról, kiknek is segíthet ez a módszer. Az előző részben a zárt intézmények világába tekinthettünk be, most arról mesélnek a szakemberek, milyen normatív élethelyzetekben segít a módszer.

A legsötétebb órán

A halál és a gyász talán még mindig tabu, de legalábbis stigmatizált téma korunkban. Az egyre több gyásztanácsadó képzés és edukatív anyag segít a szemléletformálásban, de még mindig sok a munka ezen a területen. Az irodalomterápia és a gyászkísérés véleményem szerint nagyon jó párost alkot, hiszen a művészetek régóta segítenek kimondani, megfogalmazni azt, ami annyira fáj.

Huszár Annamarit, biblioterapeuta és gyásztanácsadót kérdeztem arról, hogyan kombinálja ezt a két területet a munkájában. Annamari bármit és bárhogy tanul, egymásba folynak, egymásra épülnek az elsajátított tudások. Tevékenységében az irodalomterápia és a gyásztanácsadást egymást erősíti. Működésében fő szempont, hogy ráérezzen arra, az adott kliens esetében mi lenne éppen jó, neki mire lenne szüksége. Dolgozik gyerekekkel és felnőttekkel is. Előfordul, hogy egy kliens esetében helyre kell tenni, strukturálni kell, hogy hogyan viszonyul a halálhoz. Ezekben az esetekben Annamari szereti megtámogatni népmesével vagy műmesével a folyamatot. Az élet olyan, mint a szél című kiadvány például jól működik ezekben az esetekben. A nagymamám azt üzeni, hogy bocs című kötettel is jól dolgozott kamaszokkal. Sok ember először kamaszkorban találkozik egy számára fontos személy elvesztésével, nagyszülők esetében, ennek feldolgozására ez a kötet tökéletesen alkalmas.

Akiben a saját halálától való egzisztenciális szorongás jelenik meg, annál jól működnek azok a mesék, amik rádöbbentenek, évszázadok óta ott van ez az érzés az emberekben, nincsenek ezzel egyedül.
Gyászolók esetében sokkal nehezebb meghatározni azt, hogy mi fog éppen jönni a folyamatban. Kiszámíthatatlan, hogy éppen mire van szüksége az adott személynek. Sokszor az eredeti terveket felülírja az, hogy éppen miben van a kliens. Ilyenkor Annamari spontán elővesz szövegeket, ha éppen arra van szüksége a kliensnek.
Vannak olyan mesék, melyek nem közvetlenül a halálról szólnak, hanem arról az állapotról, amikor az ember úgy érzi, magára maradt, nem tudja elfogadni a feléje nyújtott segítséget: ilyen például Az első templom helye.

Annamari képeket is használ, strukturális gyakorlatokat. Aki gyászol, nagyon hajlamos az izolációra: ilyenkor segíthet a szociális atom megjelenítése, például gombokból kirakva.
Sokszor kérdezik a gyászolók, hogy mit olvassanak: Annamari küzd azzal, hogy bár sok mindent fel lehetne sorolni, de nem lehet tudni, az adott gyászolónak mire van szüksége. A legjobb, ha ő magának választ, valami olyat, ami megszólítja őt. Minden gyászoló éppen más nehézséggel küzd, és azt veszi ki a könyvekből, ami személyesen neki szól.

A csúcs egy magányos hely – ki segít a vezetőknek?

Amikor a segítői munkára gondolunk, sokszor krízishelyzetben lévők jutnak eszünkbe. Ám ne feledjük, hogy azoknak is kell a segítség, akik másféle kihívásokkal küzdenek: az irodalomterápia vezető beosztásúakat kísérő coaching-munkában is alkalmazható.

“Leichtman Ágnes executive coach a vezetőfejlesztés területén használ irodalomterápiát. Mit jelent az irodalomterápia a coachingban? A történeteket, az olvasást és az írást önismereti célokra, a személyiség kiteljesítésére, jelen esetben a vezetői én kiteljesítésére használjuk. A terápia megközelítésével szemben a coaching célorientáltabb,  a tanácsadással szembeállítva az ügyfél belülről jövő megoldásával dolgozik.

Egy jó vezető ismeri önmagát, értékeit és erősségeit. Ehhez az önismeret adhat stabil alapot. “Az egyéni coaching során az ügyfél kihívásához, témájához választok szöveget, de sokszor része az önreflektív írás is a folyamatnak. A csoportos coaching során különböző területekről vagy szervezetektől érkező résztvevők dolgoznak együtt a személyes, vagy munkahelyi dilemmák megoldásán, feldolgozásán.

Ereje abban rejlik, hogy miközben a csoport tagjai az egyikük témájának feldolgozásával foglalatoskodnak, reflektálnak saját helyzetükre is.  Ebbe a keretbe rendkívül jól illeszthetőek irodalmi szövegek, idézetek, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a konkrét helyzetet tágabban, akár szimbolikusan értelmezzük,  segítik a mélyülést, elindítják a közös gondolkodást. Az irodalomterápiás coachingban a történeteken keresztül egy új perspektíva nyílik meg, néha egy vers, vagy egy novella visz el egy addig elképzelhetetlennek hitt, ismeretlen irányba, szakít ki a hétköznapi gondolatok mókuskerekezéséből.”

Irodalomterápiás önismeret a képzésben

Amikor valaki rálép a segítővé válás útjára, rendkívül fontos, hogy milyen a viszonya saját magához, és mennyire ápolja ezt a viszonyt, akár képződése során, akár később. Hogyan is lehet képződő segítőként, irodalomterapeutaként profitálni az éppen elsajátítandó módszerből?
Erről mesél dr. Béres Judit, személyközpontú irodalomterapeuta és tanácsadó, magyar szakos bölcsész és tanár:

“10 éve kezdtem biblioterápiás tanulmányaimat, azóta tartok csoportokat is. Amikor saját munkahelyemen, a Pécsi Tudományegyetemen 2013-ban elindítottuk a biblioterápia szakot, az első dolgom volt, hogy beillesszek a képzési programba egy 100 órás önismereti csoportot. Úgy gondolom, hogy a magas óraszámú önismereti csoport elvégzése bármilyen segítő szakember, így a biblioterapeuták (irodalomterapeuták) képzésének az alapja is. A segítő szakember legfontosabb munkaeszköze ugyanis önmaga, a saját személyisége, ezért hangsúlyt kell fektetnie annak fejlesztésére és karbantartására, ami hosszú távon nem megspórolható. Ezt nemcsak a képződő hallgatóknak kell tudnia, hanem a képzőik felelőssége is.

Amikor egy képződő biblioterapeuta részt vesz a leendő saját módszerével, irodalomterápiával vitt önismereti csoporton, abból rengeteget tanulhat. Fejlődik ön- és emberismerete, felismeri saját gyenge pontjait és azt, hogy milyen hatást gyakorol másokra, visszajelzéseket ad és kap, rezonál másokra és rá is rezonálnak, megtapasztalja a szövegekhez, a csoporttársakhoz és a csoportvezetőhöz való mély emberi kapcsolódás élményét, érzékenyebbé és empatikusabbá válik más emberek és sorsok iránt, megtanul türelmesen figyelni és meghallgatni, fejlődik helyzetfelismerő képessége, kreativitása, megismerkedik a választható szövegek és gyakorlatok széles tárházával, kipróbálja magán azok gyakorlati hatását, a terápiás folyamatra és a csoportdinamikára vonatkozó tudnivalókat is a saját bőrén tapasztalja meg, csoporttagként. Minderre azért van szükség, hogy később, amikor majd ő fog emberekkel dolgozni biblioterapeutaként, legyen tudatos rálátása arra, hogy mivel bánik, mi hogyan zajlik a csoportban és az egyénben, így valóban felelősséget tud vállalni a klienseiért és a közösen megélt folyamatért.”

 

Szerző: Rudolf Panka irodalomterapeuta

Haiku a pszichiátrián-irodalomterápia speciális csoportoknak

www.rudolfpanka.hu
Rudolf Panka Facebook oldala

Haiku a pszichiátrián-irodalomterápia speciális célcsoportoknak

További olvasnivaló:
Shona Innes, Az ​élet olyan, mint a szél, Pagony, Budapest, 2021
Fredrik Backman, A ​nagymamám azt üzeni, bocs, Animus, Budapest, 2020
A Magyar Irodalomterápiás Társaság publikáció:
http://www.irodalomterapia.hu/publikacioink.php
Béres Judit:
Személyiségfejlesztés könyvvel. Hogyan segíti az irodalomterápia? Szalma Brigitta interjúja Béres Judittal (szerbiai Magyar Szó, Gyógykalauz c. melléklet, 2020. augusztus 14. p. 4-5.)

 

Korábbi cikkeink a témában
https://katakonyvespolca.hu/interju-rudolf-panka-irodalomterapeutaval/
https://katakonyvespolca.hu/segit-az-olvasas-bevezetes-a-biblioterapiaba/
https://katakonyvespolca.hu/az-olvasas-nem-pusztan-olvasas-irodalomterapia/
https://katakonyvespolca.hu/haiku-a-pszichiatrian/

 

Kép forrása: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: