Múzsák a középpontban, Léda, Csinszka, Török Szofi, Károlyi Amy

múzsa

Ha azt mondom múzsa, akkor óhatatlanul mindenki rávágja, hogy Léda. Vagy ha azt nem is,  akkor tudjuk, hogy sokszor egy hőn áhított, szeretett szépség áll a háttérben, mely megihlet egy művészt. De vajon azt is tudjuk, hogy ki kinek volt a múzsája? Babits, Weöres, Ady, Arany, vagy József Attila? Vagy éppen, hogy a múzsák a mítoszok megtestesítői voltak? A költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői? Jöjjön most néhány múzsa a sok közül, hiszen ők vannak a középpontban.

120188895 201262441424922 949929007795386745 n

A cultura.hu-n olvastam valamelyik nap egy cikket, mely olyan nőket mutatott be, akikről azt fejtegette, hogy költők voltak vagy inkább múzsák? Múzsának lenni érdemesebb vagy költői babérokkal büszkélkedni becsesebb? Aztán felmerült az is, hogy hogyan jelent meg a női élményvilág az irodalomban a 20. században? A cikk végül leginkább a szerzők és múzsáik történetét mutatta be. De menjünk egy kicsit visszább az időben.

A múzsák a görög mitológiában

A múzsák a mítoszok megtestesítői voltak. A költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői. A cikk egyébként többek között azt is fejtegeti, hogy a nő, mint feleség, háziasszony jelenik meg, de hogyan lehet valakiből múzsaként írónő. Ez mennyiben nehezebb, mint a női énjét kiteljesíteni.

Bonca Berta egy igazi múzsa

Boncza Berta a nagybetűs múzsa volt. És pont. Ám Boncza Berta vágyakozott énjének megjelenítésére, és sokat tett azért, hogy nyomtatott formában olvashassa saját sorait, noha ő maga is tudta: jól és szépen ír, de művészi megvalósítása sokkal alacsonyabb szinten áll férje, Ady Endre művészetétől. Írja a Cultura.hu. De hogy pontosan mi volt Ady életében ez a két nő, azt nehéz megmondani, múzsák, szerelmek, ahogy Ady Endre hűséges barátja és kritikusa, Schöpflin Aladár mondta.

“Csinszka jelentette Ady életében a tiszta, lágy szerelmet. Léda a harcoló szerelem volt. De mindketten múzsák. 

Léda a legmagasabb örömöket és legmélyebb kínokat adta, a mámor vad elragadtatásait. Ez a szerelem szomszédos volt a gyűlölettel, néha nem is lehetett látni lángját a füstjétől. Későbbi szerelmek inkább csak futó kalandok vagy alkalmak, elsuhantak nyom nélkül. Ady éppen, hogy tudomásul vette és egy-két verssel nyugtázta őket. Csinszka, kis szőke úrilány, vagy húsz évvel fiatalabb nála, kedves, friss, csacsogó, hízelgő és zsörtölődő, – a szerelemben való megnyugvást adta neki, az élet utolsó szépségét akkor, amikor már lelkére sötét árnyakat vetett a háború és sürgette a vég felé a betegség. Szebbet nem adhatott nő költőnek.

Tanner Ilona “beházasodott” az irodalomba, így lett Babits múzsája.

Arról nem is beszélve, hogy sok évtized elteltével értesülhetett a nagyközönség arról, hogy Ady halála után, 1919-ben, a huszonöt éves Csinszka lobogó szenvedéllyel fordult Babits Mihály felé. Babits viszont végül 1921-ben Babits Tanner Ilonát (írói nevén Török Sophie) vette feleségül. Csinszka nehezen, de elfogadta az elutasítást, 1922-ben házasságot kötött a Nyolcak egyik tagjával, Márffy Ödön festőművésszel.  Tanner Ilona “beházasodott” az irodalomba.

Weöres múzsája

A cikk szót ejt még Károly Amyről, azaz Károlyi Máriáról Weöres Sándor feleségéről is. Károlyi Amy költészetének játékossága szinte szárnyal, mégis tömören írja le a gondolatát, nyelvi gazdagsága itt találja meg az adekvát formát. Az 1986-os kiadású Magyar Irodalom Története szerint idővel ért be Károlyi Amy lírája, ami egy idő után “már a képeket is elveti, olykor csak jelzésekre szorítkozik, de “négy szó”-val is hatást tud kelteni.

“Felhőért eped a felhőtelen.”

Fontosak esszéi, emlékezései, műfordításai közül kiemelkedik Emily Dickinson válogatott írásainak magyarra átültetése. A Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán olvasható:

“Számomra – az irodalmi köröktől messze élő embernek – a Nyugat a tiszta, romlatlan levegőt, az irodalom mércéjét és a tiszta értékek védelmezőjét jelentette. Erős érzelmi szálakkal fűződtem a lap köréhez, már csak azért is, mert ott volt mesterem, Babits Mihály is, akitől egyszerre tanultam meg a költészet ABC-jét és felsőbb osztályainak anyagát is. Álmaim beteljesülését jelentette, hogy a Nyugatban publikálhattam. A Nyugat végtelenül sokat jelentett irodalmunk számára. Ablakot nyitott a nagyvilágra, és élesztőt adott az igaz irodalom kenyerébe.”

Forrás: https://cultura.hu/kultura/muzsak-kik-koltok-is-voltak/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: