Nádasdy és én

Nádasdy és én

 

Ez az év nekem egy meglepetéssel indul. Ki gondolta volna, hogy ilyesmire vetemedem, de az ember változik és fejlődik. A stílus, az ízlés és vélemény az idővel együtt formálódik, és olykor a jó irányba. Szépirodalmi kalandozásaim következnek, abból az első, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun. Lévay Szabina könyvajánlója.

 

 

Az egész októberben kezdődött, amikor egy este a közösségi média bugyraiban szúrtam el az időmet, ismét. Görgetve a posztokat felfigyeltem egy bejegyzésre, valaki egy könyvről mesélt. Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című kötetéről előtte még nem hallottam, de mivel nagyon jó véleményt olvastam róla és a könyv témája is felkeltette az érdeklődésemet, végül úgy döntöttem, hogy elmegyek a könyvesboltba és a kezembe veszem a kötetet,  vetek rá egy pillantást, de nem találtam meg. Addig mászkáltam a polcok között, hogy egy eladónak feltűntem és készségesen lépett hozzám segíteni. Amint kimondtam a könyv címét, rögtön tudtam, hogy most már nincs visszaút. Megvettem, és nagy örömmel haza siettem vele, de még napokig csak nézegettem. 

 

A borító nem volt hivalkodó, mégis valahogy úgy éreztem, hogy nagyon tetszik. A kötetben 12 szerelmes novellát találunk, melynek hősei sokfélék, hétköznapi férfiak, akik küzdenek nemi identitásuk felvállalásáért vagy éppen titokban tartásáért. 

 

A szerző rövid írásai hosszú évtizedeket ölelnek fel, a hatvanas évektől egészen napjainkig. Nem idealizál, reális képet fest erről a világról, megmutatva a sebeket és a plusz terheket, valamint ugyanazokat a problémákat, amik egy hétköznapi kapcsolatban is felmerülhetnek. 

 

A szereplők párbeszéde életteli és ritmusos, élvezet olvasni. A történetek fő dramaturgiája inkább a lelki vívódásokban merül ki. Jelentős téma az önelfogadás és a környezet elfogadó képessége vagy annak hiánya. A szerző megmutatja, hogy ezek a kapcsolatok éppoly természetesek és kuszák, mint a férfi-nő kapcsolatok, de többségében átszővi őket a szorongás, a lelki gátak, és környezetük berögződéseinek hatásai és a félelem. 

 

A történetek árnyalt öniróniája mosolyra készteti az olvasót, érzelmessége mélyen megérint. Nagyon érdekes a meleg férfiak nőkhöz való sokféle kapcsolódása, akik lehetnek támogató rokonok, egy vihogó tornacsoport, ideiglenes barátnő, egy jó barát, esetleg szellemi társ.

 

Számomra, egy teljesen új világ nyílt ki ezzel a kötettel és úgy érzem sikerült új nézőpontot szereznem. Bár a 12 novellából több művet érdektelennek vagy unalmasnak találtam, a hozzám elért novellákat élvezettel olvastam. Ettől függetlenül a könyv egy jól megírt, lírai hatásokkal bíró, magas színvonalú irodalmi mű. 

 

Nagyon tetszettek a leírások és a párbeszédek, kivéve azoknál a novelláknál, ahol a végtelen hosszú mondatokkal monológszerű érzetet keltett a szerző. Személyes kedvencemmé vált a Vár a századosom, a Családban marad, a Macskaétel és Ha egyszer kibillen című novellák, melyeket valószínűleg többször újra fogok olvasni. 

 

A végére pedig meg kell említenem a Nagyhideghegy című novellát, mely nem tartozik a kedvenceim közé, mégis ez tette rám a legmélyebb benyomást. Máig azon gondolkodom, hogy a szereplők színvallásának mi lett az eredménye később. Nádasdynak sikerült elérnie, hogy azon aggódjak vajon jó embernek mondták-e el a titkot és mi lett a következménye később, ami már nem szerepel a novellában. Ez a kötet vegyes érzelmeket váltott ki belőlem,

de úgy érzem, fogok még Nádasdyt olvasni.

Lévay Szabina

 

Kép forrása: Pixabay

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: