Radnóti Miklós: Bájoló

Radnóti Miklós: Bájoló

A Nap Verse rovatunk mai darabja Radnóti Miklós Bájoló című alkotása. Ez a vers szerelmi költészetének egyik gyönyörű darabja, múzsája pedig Gyarmati Fanni. Kapcsolatukat a mindenkori, olykor fájdalmas őszinteség és a folyamatos reflexió jellemzi. Mindenkori üzenetük felénk, hogy emberi kapcsolataink alapja a tisztesség, az őszinteség, a feltétlen bizalom legyen.

 

Nagyon fiatalon ismerkedett meg egymással Radnóti Miklós és későbbi felesége, Gyarmati Fanni, mondhatnánk úgy is, hogy igazi diákszerelem az övék. Ám bármilyen fiatalok, szinte éretlenek amikor szövődik, később nagyon erősnek bizonyul és sok próbát kiáll. Kiállja a távolság próbáját és kiállja az idő próbáját is. Széttörhetetlen, elszakíthatatlan kötelék, amely valahogy mégis megőrzi az idők folyamán a naiv tisztaságát, üde fényét.

 

1942 elején Radnóti a lelke mélyén már érezte, hogy nehéz idők jönnek számára. A Bájoló megírásakor azonban még nem gyötrik közvetlen közelről ilyen gondolatok.

Ha végigtekintjük teljes életművét, bátran kijelenthetjük, hogy minden későbbi szenvedés, megaláztatás ellenére Radnóti lelke mindvégig tiszta és törhetetlen marad.

 

Radnóti Miklós: Bájoló

 

Rebbenő szemmel 

ülök a fényben,

rózsafa ugrik

át a sövényen,

ugrik a fény is,

gyűlik a felleg,

surran a villám

s már feleselget

fenn a magasban

dörgedelem vad

dörgedelemmel

kékje lehervad

lenn a tavaknak

s tükre megárad,

jöjj be a házba,

vesd le ruhádat,

már esik is kint,

vesd le az inged,

mossa az eső

össze szívünket.

 

Kép forrása: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: