Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk

Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk

Két izgalmas krimit hoztam mára, női szerzőktől. Az egyik, Molnár T. Eszter Szabadesés című műve, a másik pedig Camilla Läckberg Aranykalitkája. A skandináv krimik térhódítása az elmúlt években jelentős sebességgel halad, ezért is felmerült bennem a kérdés, hogy a magyar krimi jelen pillanatban vajon milyen regiszteren mozog. Berill Shero könyvajánlója következik. 

A magyar krimiirodalom múltja

Amennyiben visszamegyünk az időben, a magyar krimi irodalom a rendszerváltást követően leült. Mág Bertalan után sokáig lyuk tátongott a krimiírás területén. Molnár T. Eszter nem krimiben utazott. Könyve mégis szuper lett és hiánypótló. A magyar könyvpiacon kevés női krimiszerző alkot.
Feltettem már magamnak néhányszor a kérdést, hogy miért nincs olyan, hogy magyar krimi. A legtöbb szerző külföldi karakterekkel és helyszínekkel dolgozik. Ez a fajta távolságtartás jobban befogadhatóvá teszi a művet. Kicsit távolabb kerülünk a napi problémáktól. Bár azt gondolom, jelen mű esetében mégsem ússzuk meg, hogy szembenézünk önmagunkkal.

Molnár T. Eszter: Szabadesés

Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk
Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk

A skandináv hagyományok alapján felépülő karakterábrázolás a Szabadesés egyik erőssége. A bűnügyre és az elkövetőre is hamar fény derül, így az olvasót leköti a miértek megválaszolása.
Walter Beckert holtan találják háza pincéjében, a tudós megölésével feleségét, Magdalenát vádolják. A nő védelmét Peter Brenner vállalja el, aki a történet előrehaladtával egyre közelebb kerül a nőhöz, lassan bontakozik ki az olvasó előtt az eset, aminek a végén az ügyvéd egész élete felfordul.
A szerző könnyed stílusban bontja ki a motivációkat, ábrázolja a szereplők viszonyait, észrevétlenül mozdít ki a komfortzónánkból. Nekünk is el kell gondolkodnunk azon, milyen hazugságok közt tengetjük az életünket és milyen megalkuvásokkal telnek napjaink. A regény a mai Németország területén játszódik, Magdalena félig magyar, az ügyvéd élete bújtatott családregény, ezek viszont nem rontanak, inkább hozzátesznek a műhöz.

Camilla Läckberg: Aranykalitka

Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk
Szabadesés és Aranykalitka, két izgalmas krimit ajánlunk

A másik regény, amit hoztam Camilla Läckberg tollát dicséri. A svéd származású szerző mégsem skandináv krimivel örvendeztette meg rajongóit, az Aranykalitkát inkább drámának nevezném. A mű nem az írónő szülővárosában, hanem Stockholmban játszódik, a fókuszt azokra az érzésekre helyezi, ami egy megalázott, kisemmizett és megcsalt nő lelkében végbemennek.

A történet eleje tündérmesére hasonlít, Faye élete ugyanis kívülről tökéletes. Luxusban él férjével és gyermekével. Jackkel közösen építettek fel egy milliárdokat érő vállalkozást, a nő az esküvő után engedelmes háziasszonnyá válik, akinek az élete akörül forog, hogy a férfi kívánságait teljesítse. A fjällbackai gyermekkor emlékeitől mégsem tud szabadulni, rabnak érzi magát egy aranykalitkában. Aztán rájön, hogy Jack megcsalta és mindent elveszít. A múlt sérelmeit igyekszik megtorolni, a lelkében megbúvó démonok elszabadulnak. Ez a vívódás nagyon emberi, talán ez teszi letehetetlenné a könyvet. Faye kiötli hogyan tudna bosszút állni volt férjén. A könyv itt nem ér véget, a történet az Ezüstszárnyak című részben folytatódik, bár lezártnak tűnik a történet, a karakterben még bújnak meg lehetőségek.

Az emberi lélek hiteles ábrázolása

Camilla Läckberg erőssége az emberi lélek hiteles ábrázolása. Amikor a könyveit olvassuk átérződik a szereplők fájdalma, a sérült lelkek tusája. Emiatt nem egyszerű bosszúregény az Aranykalitka. A jelen és múlt váltakozása, ahogy a többi regényében, itt is megjelenik. Faye karaktere nem fehér és fekete, esendő ember, mégsem szimpatikus, egyrészt dühítő a megalázkodása, máskor pedig szurkolunk azért, hogy tervét véghez tudja vinni. A ma divatos téma, a családon belüli erőszak is megjelenik a műben. Az író mégsem formál véleményt, de finoman rámutat arra, mennyire képmutató és felszínes világban élünk.

Berill Shero

Kép forrása: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
%d bloggers like this: